Következett az átszemzés:
Beteges, satnya fákkal nem érdemes játszani, idönkel, munkánkkal és gazdaságilag is jobban járunk a fák cseréjével.
A szemzésre szánt vesszőt lehetőleg ne tároljuk sokáig. (Legjobb megoldás, ha azonnal szemzünk.) A kívánt fajtából szerzett ág legfelső és alsó részein általában nincsenek használható szemek. Ezeket levághatjuk. A leveleket úgy távolítjuk el, hogy a levélnyél egy darabját meghagyjuk. (Mindig éles szerszámokkal dolgozzunk, ne roncsoljanak!) Előfordulhat, nem tudunk azonnal szemezni: a lelevelezett hajtást tekerjük nedves textíliába és tartsuk hűvös helyen.
Csonthéjasoknál a héj alá szemzésnél jobban kedvelem a "csippelést", nekem általában jobb eredményt ad. Itt nincs jelentősége, elválik-e az alany héja a fától.
Éles, két oldalról fent késsel egy hosszú és egy rövid vágással leveszünk egy szemet a szemző hajtásról. (Ezt ne "élesben" gyakoroljuk be!) Az átszemzésre szánt ág legalsó szemét (lehetőleg azonos méretben) szintén két vágással vegyük ki a helyéről.
A következő év vegetációs időszakának elején (április közepétől) metszőollóval a szem felett közvetlenül levágjuk az ágat. A szemből általában erős hajtás fejlődik, ami már a második évben termést ad. A teljes fa átszemzését két három év alatt végezzük, ne kelljen az összes ágat egyszerre eltávolítani!
Meghagyhatunk ágakat az eredeti fajtából, így egy fán eltérő fajtájú, érési idejű gyümölcsöt termelhetünk.
A genetikailag egymáshoz közel álló növényeket (pl őszi és kajszi barack, szilva, mandula) szabadon szemezhetjük egymásra. Így létre hozhatunk kombinált fákat, aminek igen kicsi kertekben lehet jelentősége. (A különböző növekedési erejű növényeknél a metszés gyakran problémás.)
Szilva, nektarin és őszibarack egy fán. Nehéz jól metszeni.
Köszönöm a figyelmet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kérem, írja meg a véleményét