Nagypapa minden eső után indult és átpermetezte a szőlőt, gyümölcsöst. Egyszerü, maga keverte meszet, rezet, ként, szappant tartalmazó mérgeket használt. Egy hordóban ázott a dohány nem elszívható része, levéből a gombaölő szerekbe szürve mentek a levéltetvek is. Működött a dolog. Szép, egészséges növényei voltak.
Kártevői a dohánynak is lehetnek....
Később fejlődött a világ, megjelentek boltok, ahol választék volt a gomba és rovarölő szerekből. Csomagolásuk tartalmazta mennyi vízzel mennyit keverjünk össze, milyen más vegyszerrel keverhetjük, hogyan használjuk. Néha a kupak vagy a csomagolás egyéb része egyszerű mérőeszköznek volt kiképezve, megkönnyítendő a helyes arányú keverést.
Persze a fejlődés nem állt meg. A gengszterváltás után megjelentek nagynevű (vagy soha nem hallott) cégek csodálatosnál csodálatosabb termékei. A hazai gyártók (és a mérgek, amik meg tudták gyilkolni a bundás bogarat vagy a cserebogár pajort) szép lassan eltűntek. Vigyáznak ránk és környezetünkre. (Feltehetően saját korlátoltságom miatt gondolom, ha pl. egy rovarölő szer "halakra, méhekre nem veszélyes" az a levéltetűt, a káposzta lepkét vagy a szúnyogot sem fogja túl brutálisan letaglózni.)
Sáska rágás nyomai és ürülék törpe lucon.
(Néha dísznövényeink is vegyszeres növényvédelemre szorulnak!)
Kedvelem, ha centis betükkel írják a csomagolásra, ne dobjam a patakba és alá mikroszkopikus betűkkel, hány mg.-ot szükséges a szerből egy hektárra kijuttatni. Sajnos nem írják, melyik egyetemen kap katedrát a hobbikertész, aki ebből vissza számolja, mennyit tegyen 5l vízbe a kis kínai eredetű műanyag permetezőjébe.
Tavasszal kaptam pár dohány magot. Néhány levél már ázik egy vödör vízben.
jég verte szilva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kérem, írja meg a véleményét